2022

Arvo Pärt (Paide, 1935. szeptember 11.) világhírű észt zeneszerző, az egyházi zeneszerzés legkiemelkedőbb ma élő képviselője. Zenéjét a gregorián énekek inspirálták. 

A sorozat 28.kötete
Figyelem ! Regény

Egy elfeledett légiharc története 1944-ből.

Egyetlen magyar bombázó szállt szembe kilenc orosz vadászgéppel. Három percnyi küzdelem az életért, ami nem változtatta meg a világháború menetét, de példát mutatott minden, a hazájáért harcoló katona számára.

Marvel Movie Collection 4.

Marvel Movie Collection 2.

Marvel Movie Collection 1.

Sigmund Freud volt az atyja annak a pszichológiai elméletnek, a pszichoanalízisnek, amely felforgatott mindent, amit az addig gondoltunk saját magunkról. Az embert kizárólag az értelem és a lelkiismeret vezérelte lényként felfogó korábbi filozófiákkal szemben a pszichoanalízis a késztetések irányította ösztönlényt mutatta be, amelynek belső mozgatói döntően szexuális eredetűek, és amelynek tudatos élete csupán álcája, torz tükörképe valódi énjének. Elméletei több ponton filozófiai kérdéseket érintenek (az ilyen irányú gondolatait többek között a Totem és tabu, illetve a Rossz közérzet a kultúrában című művében dolgozta ki), és ezek olyan meghatározóvá váltak, hogy Karl Marxszal és Friedrich Nietzschével együtt ma is a gyanakvás három nagy mestereként tarjuk őket számon.

Marx – a filozófus, történész és közgazdász – jóval több, mint a kommunizmus szellemi atyja. A dialektikus materializmus egyfajta innovatív, hatékony eszköz a társadalmi és történelmi folyamatok értelmezéséhez, melynek segítségével a materiális struktúrák központi jelentősége érvényesül az egyes korok ideológiai és konceptuális felépítményének helyes megértésében. Marx gondolati rendszere új antropológiai filozófiát alapozott meg, miszerint az ember és tudata a külvilággal való interakció eredménye.

Voltaire nagy támogatója volt a pragmatizmusnak és a józan észnek. Szerinte az embernek csak hasznos dolgokon érdemes gondolkodnia, és nem szabad időt vesztegetni olyan kérdésekre, amelyek gyakorlati szempontból érdektelenek. Iróniával és humorérzékkel vette fel a harcot a vallási fanatizmus és az intolerancia ellen. Úgy vélte, gondolkodjon mindenki szabadon, a saját meggyőződése szerint, feltéve, hogy ezeket nem próbálja megkérdőjelezhetetlen dogmaként másokra is ráerőltetni. Egzisztenciális stabilitását arra használta, hogy olyan függetlenséget építsen ki maga számára, amelyet nem kaphatott meg születésekor, előjogként, és amelyet csak nagyon kevés polgári származású ember élvezhetett az akkori, feudális társadalmi környezetben. Egész életében az igazságtalanság ellen küzdött, amint azt a toleranciáról szóló traktátusa is bizonyítja. A bármiféle fanatizmussal szembeni kérlelhetetlen harc ikonjává vált.

Cogito ergo sum – gondolkodom, tehát vagyok. Nincs még egy olyan filozófiai kijelentés, amely ennél népszerűbbé vált volna; sokszor negatív értelemben. Mégis mi rejtőzik e látszólag banális aforizma mögött? Miért jelent mérföldkövet a gondolkodás történetében? Híres cogitójával a descartes-i racionalizmus új fejezetet nyit a filozófia történetében, miszerint a gondolkodás minden valóság alapja.

Arisztotelész Platón tanítványa volt – amiért mindig is nagy tisztelet övezte –, s egyben az első komoly filozófiai rendszer megalkotója. Oly hatalmas volt a makedón filozófus bölcsessége, és oly nagy amplitúdón mozgott zsenialitása, hogy szinte nincs olyan szegmense a tudásnak, amely ne képezné reflexiói tárgyát. Mestere (akiről állítólag azt mondta: „amicus Plato, sed magis amica veritas” – ’Platón a barátom, de az igazság jobb barát’) tézisével szembehelyezkedő állásfoglalásából nőttek ki a nagy alternatívák, melyek mentén a jövő filozófiája mozog – úgy, mint racionalizmus és empirizmus, idealizmus és materializmus, transzcendencia és immanencia.

Már maga Kant is „kopernikuszi fordulatnak” nevezte filozófiai rendszerét a gondolkodás történetében; miután életműve hasonló forradalmi áttörést jelentett, mint Kopernikusz heliocentrikus világképe a tudományban. Kant vitathatatlanul a modern filozófia megalapítója volt, miután beteljesítette azt a szubjektív irányba való elhajlást, amelyet bátortalanul Descartes kezdeményezett, majd Hume radikálisabb formába öntött. Híres „kritikáinak” publikálását követően már semmi nem volt a régi.

Nietzsche afféle enfant terrible volt a filozófia történetében, és gondolatai nem holmi friss levegőt, hanem hatalmas erejű szélfúvást jelentettek a filozófia tudomány történetében. Nietzsche határozottan szakított a múlt filozófiai hagyományaival, és az értelem csalóka szárnypróbálgatásaival, és a kereszténységre jellemző szolgalelkűséggel szemben felállította az ember feletti ember alakját, aki a konvencionális értékeket megdönti, és derűsen elfogadja a hatalom akarása által vezérelt sorsot.

Platónt - aki Periklész Athénjának utolsó éveiben született – méltán tekinthetjük a nagybetűs „Filozófia” alapító atyjának. Megszámlálhatatlan dialógusába és híres mítoszaiba ágyazott eszméivel az athéni filozófus a filozófia tudomány azóta is alapvetőnek tartott kérdéseit fogalmazta meg, és az elkövetkező kétezer évre előrevetítette a filozófiai gondolkodásmód lényegi kategóriáit.

Ismerd meg a földkerekség legcukibb mopszát!
Név: Buborék Báró
Becenév: Bubi
Szereti: a divatot, Mackót és a gazdiját, Bellát
Nem szereti: Hercegnőt, a cicát, a hideget és a havat
Hószünet van az iskolában, Bella pedig repes az örömtől. Bubi azonban nem – szerinte a hó csúszós, hideg és nedves. Ráadásul az új szomszéd fiú egy szörnyeteg-méretű állatot tart. Vajon Bubi képes megszeretni a havat, és közben új barátot is szerezni?

Nelson elég fura srác. Haszontalan, esetlen és egy kicsit sem menő! Ám amikor felvirrad a tizedik szülinapja, felfedezi, hogy igazi NINDZSA lett belőle. Méghozzá AT UTOLSÓ NINDZSA A FÖLDÖN!


De hogyan fogja MEGMENTENI A VILÁGOT, ha még az alsónadrágját is folyton fordítva veszi fel?! Vajon a nagymamája találmányaival és vadóc unokatestvére, Kenny segítségével képes lesz-e Nelson elsajátítani a nindzsamesterség fortélyait, és meg tudja-e menteni szülővárosát, Duck Creeket?

Szimatnak még mindig van mit tanulnia. Miután Petey megszökik a börtönből, szörnyen gonosz tervet eszel ki, hogy az uralma alá hajtsa a várost. De valami nem stimmel – lehet, hogy egyszerre több Petey is akcióba lépett? Szimatnak vajon sikerül minddel elbánnia?
Dav Pilkey új könyve olyan univerzális értékeket hirdet, mint a barátság és a tolerancia, és azt ígéri, hogy a jószívűek a végén mindig győzedelmeskednek.

Amikor a barátság nem tart örökké…
Shannon és Adrienne kicsi koruk óta legjobb barátok. Egy napon azonban Adrienne elkezd Jennel barátkozni, aki az osztály legnépszerűbb lánya, és a Banda nevű társaság vezetője. A Bandán belül mindenki Jen kedvence akar lenni, és néhány lány ennek érdekében bármit megtenne… akár zaklatna is másokat.
Shannon sosem tudja előre, mit rejt számára a következő nap. Vajon ő és Adrienne barátok maradnak? Képes lesz kiállni magáért? És ő benne van a Bandában - vagy mégsem?


A Newbery Honor díjas Shannon Hale és a New York Times bestseller illusztrátora LeUyen Pham közösen mesélik el ebben a könyvben, hogy milyen nehéz igaz barátokat találni, és miért éri meg az erőfeszítés.

Magyar Képregény 1949-ből