Összesen:
0 Ft
Részletek
Hasonló termékek
Adatok
Részletek
A versenyfutás az első atombombáért – a történelem izgalmas és súlyos következményekkel terhes fejezete. Ezt a tudománytörténeti kalandot, a zsenialitás és az őrület találkozását meséli el Az atombomba története, benne olyan „szereplőkkel", mint Teller Ede, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Robert Oppenheimer és Albert Einstein...
1896-ban Henri Becquerel különös sugárzást fedezett fel az urániumban, amit Marie Curie radioaktivitásnak nevezett el. A következő évtizedekben olyan német fizikusok, mint Max Planck, Albert Einstein és Werner Heisenberg döntően hozzájárultak az atommagon belüli folyamatok megértéséhez. Göttingenben, a magfizikusok Mekkájában egy amerikai diák, J. Robert Oppenheimer is tőlük tanult. 1939 elején a kutatókat fellelkesítette Otto Hahn közlése: az atommag hasítható!
Megtették hát az első lépést az atomenergia felszabadításához vezető úton. Fél évvel később azonban kitört a második világháború, és az addig egymással baráti viszonyt ápoló és heves vitákat folytató fizikusok hirtelen két egymással ellenséges hatalmi tömb titoktartásra kötelezett alattvalóivá lettek...
„Hubert Maniának olyan a stílusa, amely egyesíti magában a tudományos alaposság, az írói elegancia és az olvasmányosság nehezen összeegyeztethető elemeit."
– Süddeutsche Zeitung
Szilárd Leónak már csak el kell fordítania egy kapcsolót, és rá kell pillantania a képernyőre. „Néztük a felvillanásokat. Egy darabig figyeltünk, aztán lekapcsoltunk mindent, és hazamentünk". Nem sokkal ezután Teller Ede zenélés közben egy különös telefonhívást kap. Épp a zongorája mellett ül, barátja hegedül, és azon fáradoznak, „hogy Mozart tényleg úgy szóljon, mint Mozart" – emlékezik vissza később a tudós. A hang a telefonban magyarul csak annyit mond: „Megtaláltam a neutronokat", és ezzel leteszi a kagylót. A magányosan sétáló fickónak, aki a King's Crown szállóbeli otthonába igyekszik vissza, többé nincsenek kétségei afelől, hogy a világot katasztrófa fenyegeti, ha a bizonyítékot, hogy az atombombához szükséges többletneutronok tényleg léteznek, nem tartja szigorúan titokban.
(részlet)
Hubert Mania (1954) német tudományos szakíró több ismeretterjesztő mű jegyzett szerzője: a tekintélyes német Rowohlt adta ki a Stephen Hawkingról szóló monográfiáját, majd alapos életrajzot jelentetett meg Carl Friedrich Gaussról. Jelen kötetében az első atombomba történetét beszéli el, az ötletek, felfedezések és elképzelések láncreakcióját. Lebilincselően mesél a tudósok intrikáiról, a tudományos-szakmai és emberi irigységről, de a nagy kalandban részt vevők zsenialitásáról is.
1896-ban Henri Becquerel különös sugárzást fedezett fel az urániumban, amit Marie Curie radioaktivitásnak nevezett el. A következő évtizedekben olyan német fizikusok, mint Max Planck, Albert Einstein és Werner Heisenberg döntően hozzájárultak az atommagon belüli folyamatok megértéséhez. Göttingenben, a magfizikusok Mekkájában egy amerikai diák, J. Robert Oppenheimer is tőlük tanult. 1939 elején a kutatókat fellelkesítette Otto Hahn közlése: az atommag hasítható!
Megtették hát az első lépést az atomenergia felszabadításához vezető úton. Fél évvel később azonban kitört a második világháború, és az addig egymással baráti viszonyt ápoló és heves vitákat folytató fizikusok hirtelen két egymással ellenséges hatalmi tömb titoktartásra kötelezett alattvalóivá lettek...
„Hubert Maniának olyan a stílusa, amely egyesíti magában a tudományos alaposság, az írói elegancia és az olvasmányosság nehezen összeegyeztethető elemeit."
– Süddeutsche Zeitung
Szilárd Leónak már csak el kell fordítania egy kapcsolót, és rá kell pillantania a képernyőre. „Néztük a felvillanásokat. Egy darabig figyeltünk, aztán lekapcsoltunk mindent, és hazamentünk". Nem sokkal ezután Teller Ede zenélés közben egy különös telefonhívást kap. Épp a zongorája mellett ül, barátja hegedül, és azon fáradoznak, „hogy Mozart tényleg úgy szóljon, mint Mozart" – emlékezik vissza később a tudós. A hang a telefonban magyarul csak annyit mond: „Megtaláltam a neutronokat", és ezzel leteszi a kagylót. A magányosan sétáló fickónak, aki a King's Crown szállóbeli otthonába igyekszik vissza, többé nincsenek kétségei afelől, hogy a világot katasztrófa fenyegeti, ha a bizonyítékot, hogy az atombombához szükséges többletneutronok tényleg léteznek, nem tartja szigorúan titokban.
(részlet)
Hubert Mania (1954) német tudományos szakíró több ismeretterjesztő mű jegyzett szerzője: a tekintélyes német Rowohlt adta ki a Stephen Hawkingról szóló monográfiáját, majd alapos életrajzot jelentetett meg Carl Friedrich Gaussról. Jelen kötetében az első atombomba történetét beszéli el, az ötletek, felfedezések és elképzelések láncreakcióját. Lebilincselően mesél a tudósok intrikáiról, a tudományos-szakmai és emberi irigységről, de a nagy kalandban részt vevők zsenialitásáról is.
Hasonló termékek
Adatok
Cikkszám
b-200110
