Összesen:
0 Ft
Részletek
Hasonló termékek
Adatok
Vélemények
Részletek
Kötetünk a II. világháborút követő negyedszázad magyar építészetet tekinti át. A politikatörténeti értelemben vett "rövid" XX. század (az I. világháború éveitől a Béke-tábor rendszerváltoztatásáig számítódik). Középső harmadának időszaka kivételes érdekességű és fontosságú a hazai architektúra történetében. Társadalom- és gazdaságtörténetünkben ez a huszonöt év radikális fordulatokban bővelkedett. Karöltve, hasonló zajlott építőművészetünk eminens és jellemző alkotásainak példáiban, legyenek azok az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés vagy a pavilonok, s nem utolsósorban az urbanisztika, a várostervezés világából valóak is.
Az építészek 1945 után az országot nem csupán helyreállítani, de újjáépíteni is kívánták a húszas-harmincas évek modernizmusának szellemében. Nem rajtuk múlott, hogy az "egészséges" balratolódás folyamatában ez részlegesen sikerült - jeles munkái, a MÉMOSZ-székház, a Lehel téri Élmunkás-házak a fővárosban, Sztálinváros korai épületegyüttesei, a BVK pétisóraktára, a gabonasiló Hajdúnánáson (és számos más).
Az ideológia vezérelte politika a művészeti ágak közül utolsónak, 1951 őszére kényszerítette ki a szocialista-realizmus, a szocreál primátusát az építészetben. A mesterek minél kevésbé tekintettek Moszkvára, annál eredetibb módon oldották meg feladataikat a klasszicizáló stíluselvű - tartalmában szocialista, formájában nemzeti -, direktívák keretei között, így a Műegyetem R épülete a Duna-parton, a megyei tanács székháza Salgótarjánban, villa a svábhegyi kormányrezidencián. A gabonatárház Mezőkövesden (más példák mellett) arról tanúskodik, hogy a modernitás búvópatakként áthúzódott a Rákosi-rendszer egészén. Sőt, a siófoki Meteorológiai Obszervatórium épülete manifeszt módon tárja elénk a szellemi függetlenség és invenció korlátokon átívelő erejét. Vele született meg a művészeti "hosszú hatvanas" évek első csúcsdarabja, még a politikai szempontból "hosszú ötvenes" évek első szakaszában.
A korai Kádár-kor építészetét olyan művek és alkotóik fémjelzik, mint például a Badacsonyi poharazó, a Déli pályaudvar, a BNV pavilonjai, a Budapest Körszálló, Hollóháza római katolikus temploma, a Tátika hétvégi ház, a kazincbarcikai kórház, a könnyűfém-csarnok épülete Székesfehérvárott.
A sor hosszú! Az építészek és szerkezettervezők gazdag névsorából kiragadva itt néhányukat említhetjük meg: Callmeyer Ferenc, Dul Dezső, Jánossy György, Körner József, Molnár Péter, Rimanóczy Gyula, Szrogh György, Zalaváry Lajos, Weiner Tibor, Gnädig Miklós, Kádár István, Mátrai Gyula, Menyhárd István, Seregi György.
Az építészek 1945 után az országot nem csupán helyreállítani, de újjáépíteni is kívánták a húszas-harmincas évek modernizmusának szellemében. Nem rajtuk múlott, hogy az "egészséges" balratolódás folyamatában ez részlegesen sikerült - jeles munkái, a MÉMOSZ-székház, a Lehel téri Élmunkás-házak a fővárosban, Sztálinváros korai épületegyüttesei, a BVK pétisóraktára, a gabonasiló Hajdúnánáson (és számos más).
Az ideológia vezérelte politika a művészeti ágak közül utolsónak, 1951 őszére kényszerítette ki a szocialista-realizmus, a szocreál primátusát az építészetben. A mesterek minél kevésbé tekintettek Moszkvára, annál eredetibb módon oldották meg feladataikat a klasszicizáló stíluselvű - tartalmában szocialista, formájában nemzeti -, direktívák keretei között, így a Műegyetem R épülete a Duna-parton, a megyei tanács székháza Salgótarjánban, villa a svábhegyi kormányrezidencián. A gabonatárház Mezőkövesden (más példák mellett) arról tanúskodik, hogy a modernitás búvópatakként áthúzódott a Rákosi-rendszer egészén. Sőt, a siófoki Meteorológiai Obszervatórium épülete manifeszt módon tárja elénk a szellemi függetlenség és invenció korlátokon átívelő erejét. Vele született meg a művészeti "hosszú hatvanas" évek első csúcsdarabja, még a politikai szempontból "hosszú ötvenes" évek első szakaszában.
A korai Kádár-kor építészetét olyan művek és alkotóik fémjelzik, mint például a Badacsonyi poharazó, a Déli pályaudvar, a BNV pavilonjai, a Budapest Körszálló, Hollóháza római katolikus temploma, a Tátika hétvégi ház, a kazincbarcikai kórház, a könnyűfém-csarnok épülete Székesfehérvárott.
A sor hosszú! Az építészek és szerkezettervezők gazdag névsorából kiragadva itt néhányukat említhetjük meg: Callmeyer Ferenc, Dul Dezső, Jánossy György, Körner József, Molnár Péter, Rimanóczy Gyula, Szrogh György, Zalaváry Lajos, Weiner Tibor, Gnädig Miklós, Kádár István, Mátrai Gyula, Menyhárd István, Seregi György.
Hasonló termékek
Adatok
Cikkszám
b-210730
Tömeg
280 g/db
Vélemények
Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
