Jaroslav Rudiš és Jaromír 99 három kötetben adta ki Alois történetét. 2003-ban az első kötetet, Bílý Potok címmel, ami a főhősünk állomásának a neve. 2004-ben jött a Hlavní nádraží, vagyis a Főpályaudvar, egy évvel később pedig a harmadik, Zlaté Hory. 2006-ban már egy kötetben jelent meg a trilógia, alternatív befejezéssel, és most magyarul mi is ezt a változatot olvashatjuk. Egy 2009-es tanulmány szerint csak Csehországban több mint 15.000 példányt vásároltak az olvasók. 2011-ben egy közel másfél órás animációs film is készült a képregény alapján, ami ismételten megdobta az eladásokat. És nem véletlenül ilyen népszerű, talán kijelenthetjük, hogy ez A cseh képregény. Hiszen átível egy egész életen, ami alatt nagyon sok esemény történik, legyen az emberek vagy a természet által.
Nem járunk túl sok helyen. A mi forgalmistánk elégedett az életével. A vonatok jönnek, mennek, az emberek szintén. Rengeteg embert lát és ismer mozdulatlanságában is. Van egy vágya, amit később kielégít: elutazni Prágába, a főpályaudvarra. Ennél több igazából nem is kell neki. Minek? A vasút mindent megad, amire szüksége lehet. Csak egy gond van: néha leszáll a köd (Nebel - német szó, jelentése: köd), és a ködben Alois olyan dolgokat lát, amelyeket más nem. Őrült lenne? Vagy a többiek? Vagy a többiek ignoránsak? Jobb nem látni dolgokat, szemet hunyni fölöttük? Tulajdonképpen ez tipikus dolog és helyzet, jó eséllyel minden településen, országban, kontinensen létező jelenség. Az általánosítást csak megerősíti a fő helyszín, Bílý Potok földrajzi elhelyezkedése. Csehországban, a lengyel határtól alig pár kilométerre, de a német határ is csak egy kőhajításnyira van, így egyszerre szinte mindig jelen van három nemzet. Sőt, gyakran több is.
Remek történelmi utazás, kóstoló a cseh életből, egy olyan helyről, ami már majdnem a nyugat. Nyilván nem tudunk teljesen azonosulni az egésszel, mert keletebbre kicsit más volt az élet, de nagyon sok ponton találkoznak a sorsok, és vagy magunkat vagy ismerőseinket láthatjuk viszont a képregény lapjain. Sehol sem tökéletes a világ, az élet, csak néha jobb. De máskor rosszabb. Csak egy dolog nem változik: a menetrend.