Blog

Szaladin

kepregenymarket

A Szentföld. Évezredek óta rabul ejti az emberek képzeletét. Keresztények, izraeliták és muszlimok is mind a „saját” fennhatóságuk alatt szeretnék tudni. Természetesen ez a helyzet állandó, öldöklő harcok forrása.

A középkor során számtalan kereszteshadjárat indult Jeruzsálem és a Szentföld „megtisztítására”. Jeruzsálem i. sz. 638 óta muzulmán fennhatóság alatt állt, egészen az első kereszteshadjárat végéig, mikor is 1099-ben elfoglalták a várost. Ez természetesen hatalmas tüske volt a muszlimok szemében, azonban ebben az időszakban két kalifátus irányította az iszlám területeket és ez rendkívül megosztottá tette őket. Ebbe a nem túl kedvező politikai helyzetbe született Szaladin.

Már gyermekkorától körül lengte a halál és a háború szele. Családja révén a bagdadi kalifát tekinti törvényes uralkodónak, és mindent megtesz, hogy őt szolgálva elősegítse a muzulmán világ egységét. Ez az egyik legfőbb álma – Jeruzsálem visszahódítása mellett – és mindent megtett ennek érdekében.

Már igen fiatalon megcsillogtatta tanultságát, tájékozottságát és remek diplomáciai érzékét. Emellett kivételesen képzett és jó stratégiai érzékkel megáldott harcos volt. Mégis úgy tartotta, hogy amennyiben elkerülhető a vérontás, akkor érdemes tárgyalással megelőzni a harcokat. Ám, amikor ez nem vezetett sikerre, akkor keményen odavágott. Mindezek fényében már életében legendává vált.

A Szíria egységesítéséért folytatott szüntelen küzdelme kemény tárgyalások, véres harcok sorozata, melyet Jeruzsálem 1187-es bevétele koronázott meg igazán.

Számtalan frank és sok más sereg érezte meg keze nyomán a vereség keserű ízét, éppen ezért is érdekes, hogy a kezünkben tartott képregény egy francia sorozat része. Az, hogy a francia alkotók majdnem egy évezreddel később fontosnak érezték Szaladin életét is belevenni a Történelmet írtak sorozatba eszünkbe juttatja a trójai Priamosz király egyik mondását, miközben Akhilleusszal beszélgetett a Trója című mozifilmben:

„Most is az ellenséged vagyok, de az ellenségek is tisztelhetik egymást."

Ez a tisztelet áthatja az egész képregényt. Szaladint végig intelligens, könyörületes és a hatalmat nem hajszoló, de szükség esetén elfogadó és azt a lehetőségekhez mérten helyesen és bölcsen felhasználó vezérnek ábrázolják. Priamosz és a képregény alkotók ezen felfogását a mai kor emberei számára is példaértékűek lehetnek.

A 46 oldalnyi képregényt gyönyörű rajzok, remek leírások és párbeszédek teszik élvezetessé és bőséges dokumentáció csatlakozik ezek mellé kiegészítésként. Mérete az A/4-esnél nagyobb, francia méret, kemény borítóval.

Vissza